Az utóbbi évtizedekben különösen elterjedt építési mód lett az ún. ikerházas jellegű beépítés, melynek lényege, hogy egy telekre két felépítmény kerül. Az elnevezést nem kell szó szerint érteni, ugyanis az épületek nem egymás ikerképei. A mindennapi szóhasználatban ikerháznak titulált ingatlanok jellemzője, hogy a felépítmények fizikailag összekapcsolódnak. Ez történhet akár a garázsok összeépítése vagy fedett teraszok kapcsolódása révén is.

Miért népszerű ez a fajta ingatlan? Elsősorban azért, mivel kisebb alapterületű telek tartozik a házhoz. Manapság a családi háztulajdonosok nem igénylik a nagyméretű területet, mivel a rohanó életmód velejárója, hogy nincs idő a fűnyírásra, a kert rendben tartására. A kis telek egyúttal olcsóbb is, tehát kedvezőbb áron lehet hozzájutni az ikerházas ingatlanhoz.

Győr környékén kétféle fekvés szokott előfordulni a megosztott telkeknél. Az egyik elrendezés szerint keskeny a telek utcafrontja, emiatt az egyik épület az utca közelében kerül felépítésre, míg a másik mögötte. Ebben az esetben rövid szakaszon kell kerítést építeni és később karban tartani (festeni, felületkezelni). A kérdés már csak az, hogy vajon melyik lakó feladata lesz-e, sikerül-e egyezségre jutni ezzel kapcsolatban. Ugyanez vetődhet fel a járdára esett hó eltakarítása, valamint az árokpart fűnyírása kapcsán is. Kezdetben a szomszédok között tökéletes az egyetértés, ám az idő előrehaladásával akár új lakó is költözhet az ikerház másik felébe. Ez a változás akár konfliktushelyzetet is jelenthet, ha az osztatlan közös tulajdonú telken átmászkáló szomszéd életritmusa teljesen más a tiédhez képest. Te pihennél még a hétvégi reggelen, amikor a kedves szomszéd már útnak indul. Sűrűbben beépített, családi házas övezetnél ugyanez a probléma előfordulhat, ám ott mindenkinek saját tulajdonú telke van.

A másik elrendezés esetén széles utcafronttal rendelkezik a telek, ezáltal a két ház egymás mellé építhető. Ez a forma kevésbé okozhat vélemény különbséget, mivel ebben nincs hátsó és első lakó. A közös tulajdonban lévő részek állagmegóvásával és karbantartásával járó költségeket mindkét fél köteles viselni.

Osztatlan közös tulajdonú ingatlan esetén javasolt használati megállapodást készíttetni, melyben ügyvéd tud segíteni. Ez a megállapodás rögzíti, hogy a felépítmények fizikailag elkülönülnek egymástól, önálló bejárattal és közművekkel rendelkeznek. Az okiratot csatolni kell a banki hitel igényléshez.

 

Jogi szempontból fontos megemlíteni, hogy – amennyiben a felek másképp nem rendelkeznek – az egyik tulajdonos a szomszédos ingatlanra vonatkozóan elővásárlási joggal rendelkezik.